Kistelek város honlapja

Az I. világháború időszaka

1914 őszén a belterületi iskolában 60 ágyas szükség-kórházat rendeztek be. 1915-ben a mezőgazdasági munkák végzésére 300 orosz hadifoglyot küldtek a községbe. A világháborúban 326 kisteleki vesztette életét, emléküket Keviczky Hugó 1929-ben avatott katonaszobra örökíti meg.


Közigazgatási rendszer

1920 és 1926 között a szegényparasztoknak több, mint 400 házhelyet osztottak ki. Nőtt az önálló, földdel és bérlettel rendelkező parasztok száma és aránya a mezőgazdasági népességben. 1927-ben felépült a polgári iskola és az Ipartestület székháza. Amikor Kisteleket 1926-ban a csongrádi járáshoz csatolták, a képviselő-testület kérte, tegyék a nagyközséget ismét járási központtá, vagy maradjon a dorozsmai járásban. Kérelmét nem teljesítették, de a következő évben létrehozták a Csongrádi Járási Szolgabíró Hivatal kisteleki kirendeltségét, amivel a megye, Kistelek alközpont szerepét ismerte el.


Villanyfény

A Pigniczky cég áramfejlesztőjét 1924-ben tették ismét üzemképessé és 1928-tól a községi közvilágításra is használták. 1941-ben 277 ház, a lakóépületek 13%-a volt árammal ellátva. A huszas években a bővizű artézi kutakra vezetékes ivóvízellátást is kiépítettek: 1941-ig 722 lakóházat kapcsoltak be a vezetékes vízszolgáltatásba, ami városi szintű ellátást biztosított.

Az 1930-as években a gazdaságok fele 0-5 holdas törpebirtok volt. Mivel ekkora föld nem tartott el egy családot, a törpebirtokosok zöme földet bérelt és részesmunkát vállalt. Rajtuk és a kisparasztokon kívül 150 fős kisgazda és középparaszt (20-50 holdas) és kb. 130 fős gazda és nagygazda réteg (50-200 hold között) élt Kisteleken. 1930-ban a lakosság egynegyede élt tanyán és a szőlőhegyekben (Öreghegy és Újhegy) épített házban.

AJÁNLÓ

 

 


 



 


 


 


Európa a Polgárokért Program