Kistelek város honlapja

Kiegyezés, békeidők

Kiegyezés, megegyezés

Végül 1878-bon a királyi Kúria utasította a várost, hogy minden egész telek és nyolc régi ház után 24 hold legelőt hasítson ki a község számára. Ezután kapták meg a volt telkesjobbágyok utódai 6-12-24 holdas, a házas zsellérek leszármazottai pedig az őket megillető 3 holdas legelő-járandóságukat. Sok földtelen paraszt pár holdas törpebirtokos lett, de akkora homokföld hasznából, családját eltartani nem tudta. Számos gazda homokos 'járandó'-ját potom áron elkótyavetyélte, így élelmes, törekvő kisparasztok és tehetős vállalkozók több földet is megszereztek.

Tanyasiasodás

1879-ben a határban 184 tanyán kb. 1200 ember élt. A kiosztott és megművelt legelőkön is tanyákat építettek, úgyhogy 1910-ben már 2293 személy, a népesség több, mint 30%-a volt tanyai lakos. Szükségessé vált külterületi iskolák építése. 1900-bon Feketehalom és Perezel határrészen, 1905-ben Bogárzón, az első világháború előtt a pusztaszeri és a majsai út mellett nyíltak elemi népiskolák.

Módos kisteleki gazdák és kereskedők az 1850-es évektől jókora haszonbérleteket szereztek a kiosztásra kerülő szegedi és felső-pusztaszeri közlegelőkön.

Szőlőtelepítés

A bérföldek lehetővé tették, hogy több gabonát, kukoricát termeljenek, növeljék állatállományukat, a homokot pedig szőlőtelepítéssel hasznosítsák. Az Amerikából behurcolt filoxéra az 1870-80-as években tönkretette szőleinket. Miután rájöttek, hogy a homoki szőlő immunis a filoxérával szemben, a Duna-Tisza közén fellendült a szőlőtelepítés és fölértékelődtek a kisteleki homokföldek is.

AJÁNLÓ

 

 


 



 


 


 


Európa a Polgárokért Program