Kistelek város honlapja

A kezdetektől a középkorig

Rézkor, bronzkor

Kistelek határában alapos régészeti terepbejárás és ásatás még nem folyt, ezért a terület honfoglalás előtti történelmét csak szórványleletek, és a tágabb környék feltárásai alapján vázolhatjuk fel. 1926-ban a vasútállomáshoz közeli Géczi-tanyán csiszolt kőbaltát találtak, amely a rézkorból származik.

A Kisteleki szőlők határrészről az 1930-as években bronzkori eszközök kerültek a szegedi múzeumba. Több helyen leltek római érmeket, szarmata (népvándorláskori) edénytöredékeket, ruhadíszeket, középkori kályhaszemet és dénárokat. A környékbeli ásatások ismeretében ezek azt tanúsítják, hogy a település határa a rézkor óta, rövidebb-hosszabb ideig, több népnek életfeltételeket biztosított.

Középkor - Kistelek a szegediek tulajdonában

A középkori Kistelek helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy templomos hely volt, mint a környékén Csengele, Sáregyháza (a mai Pusztaszer területén elenyészett falu), Csany és Szer. A török alatt elpusztult, ám templomának romjai a hódoltság után még állottak. 1702-ben a kun pusztákkal együtt elzálogosították a Német Lovagrendnek. A szegediek, akik még Hunyadi Mátyástól jogot kaptak a kun puszták legeltetésére, ebbe nem nyugodtak bele és igényt tartottak a puszták birtoklására. 1731-ben a király Kisteleket, több más pusztával együtt, Szeged városának adományozta. Kistelek pusztán 1747-ben, a Télegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott, melyeket jórészt tehetős szegedi polgárok bírtak. A szállási épületekben a tavasztól késő őszig a pusztán legelő szarvasmarhákat, juhot teleltették.

AJÁNLÓ

 

 


 



 


 


 


Európa a Polgárokért Program