Álló, hegyestalpú pajzs, arannyal és zölddel - a cölöp helyén ékre - vágott. Az arany ékből zöld szár növekszik és bomlik három ágra, melyeken egy-egy (csúcsával jobbra, a pajzsfő felé és balra mutató) szív alakú zöld levél fakad.

Az arany máz a dicső múltat idézi, amely a réz- és bronzkortól a római- szarmata, népvándorlás- és középkori időszakon át ível napjainkig. Jelképezi a helybeliek aranyat érő szorgos munkáját, derűjét, élni akarását és a napfényes órák magas számát is e vidéken.

A zöld szín a mezőgazdasági termelésre céloz, s arra, hogy e terület hosszú időn át puszta volt, továbbá, hogy 1789-től jelentős erdőtelepítéssel állították meg a futóhomokot. Ez a jövőbe vetett remény színe is.

A két máz váltakozása mutatja, hogy a település a középkor végéig önálló volt, később eladományozták (1702-ben a Német Lovagrendnek, 1731-ben Szeged városának ), majd ismét önállóvá vált.

A három levél szimbolizálja, hogy ez a szám szinte misztikusnak tekinthető a település életében: földje mezőségi, barna és futóhomok, egymást váltja a termőföld, szőlőtermő homok és szikes legelő, a szántóművelés, gyümölcs- és szőlőtermesztés és az állattartás. Három út keresztezi itt egymást: a Budapest-Szegedi, a Halas-Csongrádi és a Mindszenti révhez vezető. Története során három nagyobb egyházfelekezete volt: római katolikus, protestáns és zsidó. Három etnikum volt domináns: magyar, kun és szlovák.

A pajzstalp és a három levél zöldje együtt a fejlődést jelképezik, ahogyan a hajdani tanyás község nagyközséggé (1970), majd városi jogú nagyközséggé (1984) végezetül pedig várossá vált (1989).

A három levél együttese, mint valami nyílcsúcs, a pajzsfő felé mutat, kifejezve a helybéliek felfelé törekvését, városukért vállalt tenni akarását, jövőbe vetett bizalmukat.

A történelmi múlt

1892. december 24-én Loeszl Jenő képviselő-testületi tag és társai előterjesztették az ártézi kút halaszthatatlan ügyét: a kút fúrása közegészségügyi és tűzbiztonsági okokból tovább "el nem odázható". A községben ekkor csupán három iható vizű ásott kút volt. Ezek ivóvizet májustól augusztus közepéig szolgáltattak, később ugyanis eső- és hólével telítődtek, homokossá és férgessé lettek.

A község területén Majláth Imre telkén már volt ártézi kút, de használatáért tulajdonosa házanként évi 3 Ft-ot kért. Az ártézi kutat ellenzők arra hivatkoztak: a tanyai ásott kutakat úgysem tudják vele helyettesíteni. Továbbá Majláth a fúrás költségeire 1500 Ft-ot kért, s ez még a községnek is nagy összeg. Végül mégis az egészségügyi törvény 10.§-ára hivatkozva kényszerrel rendelték el a község első ártézi kútjának fúrását Majláth irányításával a főtéren. Költségeit a község takarékpénztárából fedezték.

A közvilágítás mellett az ivóvíz-szolgáltatás volt egy településen a legfontosabb közszolgáltatás. A községben az Ártézi Kút Érdekeltség biztosította az ivóvizet. Már az 1920-as években kiépült a hálózat; 1940-ben 11 ártézi kút működött a községben. Vicsay 1929-ben megjelent műve 12 kútról tud, de megjegyzi, még sokan a régi kutak vizét használják, különösen a központtól távolabb eső utcákban.

A felidézett múlt

Az első ártézi kút 'kútoszlopát, kifolyóit' 1902-1903-ban készítették el. 1938-ban a község a tulajdonát képező 3 kat. hold 638 négyszögöl területet a Szeged-Budapest út építéséhez a kincstár részére díjmentesen átengedte. A kövesút készítés egyben az ártézi kút elbontását is jelentette a falu központjában. 100 év után Kistelek város méltó emléket emelet a múlt ezen szép örökségének, elkészítve a régi kút pontos mását és azt ugyanarra a helyre visszahelyezve, ahol egykoron Kistelek első kútja állott.

Mindezt két tényező - egy objektív és egy szubjektív elem - tette lehetővé. Egyrészt a város lehetőséget kapott arra, hogy központjában körforgalmat alakítson ki és ezzel a régi kút helye ismét szabaddá vált. Másrészt a város irányításának az a törekvése, hogy a múlt értékeit a jelen és a jövő értékeivé is tegye, őrizze a település örökségét, hagyományait.

Kistelek védőszentjének ötnegyedes életnagyságú, bronzból öntött lovasszobra, mely Tóbiás Klára szobrászművész alkotása.

A zöldre patinázott szoboralakon a korona, valamint a kezében tartott kereszt aranyfuttatást kapott. Szent István király tekintete a templom felé irányul. A lovas szobor 3 méteres talapzaton áll, amely alatt egy kis lépcsősor fut.

A mű különlegessége az a szimbolikus kapu, amelyen keresztül bárki átsétálhat majd államalapító királyunk szobra alatt. A kapu iskola felőli oldalán Szent István király intelmei Imre herceghez (idézetek) vannak bevésve.