Kis Telek - 'a trágyázott föld'

A helytartótanács 1774-ben utasította Szeged városát, hogy Kistelek pusztán 100 jobbágyteleknek megfelelő földet hasítson ki és a pusztát népesítse be. A telepítésnek a postaút védelme és a letelepített jobbágyoktól várható földesúri és vármegyei szolgáltatások voltak a fő indítékai. 1775-ben a terület fölmérésére kiküldött Balla Antal mérnök elkészítette Kistelek térképét, s az új falu helyét az 1720-ban már létező postaállomástól és a csárdától kissé északra, a budai országút mellett jelölte ki. A telepítés 1775-76-ban zajlott le és 1778 végéig 101 jobbágy, 19 házas zsellér és 3 házatlan zsellér telepedett meg Kisteleken. A falu neve - a 18. századi forrásokban Kis Telek a trágyázott föld jelentésű 'telek' szó jelzős összetétele.

Betelepítések

Kistelek telepesei zömmel a Pest megyei Tápjóságból, a Jászságból, Heves, Nógrád megyéből és a szomszédos szegedi szállásokról (tanyákról) érkeztek. A felvidékiek között számos szlovák származású család (Holtsík, Kriván, Sisák, Slezák, Szvetlik stb. nevű) telepedett le. A jobbágyoknak egy tagban mérték ki a telekhez tartozó szántóföldet és szintén egy tagban a kaszálót. Néhány évtizeddel később Szeged város földmérője ezt így magyarázta: '... mivel a mezei gazdaság gyakorlására sokkal alkalmasabb volna, ha a birtokosnak minden művelő földjei egy testben találtatnának.' Az 'egy testben' kimért szántókon sok telkesjobbágy a megtelepedéstől fogva tanyás gazdálkodást folytatott: ezt tanúsítják az I. katonai adatfelvétel 1783-84-ben készült térképei is, melyek a határban már 73 szállást tüntetnek fel. A határban sok volt a futóhomokkal borított föld, ezért egész jobbágytelekre a Csongrád megyében szokásosnál nagyobb területet: 64 holdat 40 hold szántót, 22 hold kaszálót, 1 hold belsőséget és kenderföldet - mértek ki.