Tisztelt Választópolgárok!

I. A Választójog

Magyarország Köztársasági Elnöke 2018. április 8-a vasárnapra tűzte ki a 2018. évi országgyűlési képviselők választását. A választás, a szavazás 600 órától 1900 óráig tart.

A jogalkotó a választójogot nem köti magyarországi lakóhelyhez, azaz a külföldön élő választópolgároknak is biztosítja – korlátozott mértékben ugyan – a választójogot.
Nem rendelkezik választójoggal,
-    akit a bíróság kizárta a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége
a)    pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
b)    pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.
-    aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

Szavazati joggal rendelkezik, de nem választható az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését, vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől.
Aktív választójog:
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár
-    a lakcíme szerinti egyéni választókerületi jelöltre és
-    egy pártlistára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár
-    a lakcíme szerinti egyéni választókerületi jelöltre és
-    nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok (pl.: a határon túli magyarok) egy pártlistára szavazhatnak.

II. A Névjegyzék

A központi névjegyzékbe felvett, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár bármikor, folyamatosan kérheti a Helyi Választási Iroda vezetőjétől (a továbbiakban: jegyző), hogy a központi névjegyzékben kerüljön rögzítésre, hogy
a)    a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti valamely nemzetiséghez tartozik;
b)    fogyatékosságára tekintettel segítséget igényel annak érdekében, hogy önállóan adhassa le szavazatát,
c)    a központi névjegyzékben szereplő személyes adatainak kiadását megtiltja.

Az erről szóló kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani.  
A nemzetiségi regisztráció

Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a nemzetiségek jogállásáról törvényben felsorolt valamely nemzetiséghez (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) tartozik, kérheti, hogy a központi névjegyzéken kerüljön feltüntetésre
-    a nemzetiségének megnevezése, továbbá az, hogy
-    az országgyűlési választáson is nemzetiségi választópolgárként kíván-e szavazni.

Fontos, hogy a választópolgár csak egy nemzetiség tagjaként szerepelhet a központi névjegyzékben, a többes kötődés feltüntetésére nincs lehetőség.
Lehetősége van a választónak, hogy bármikor töröltesse a nemzetiségi hovatartozását a központi névjegyzékből, valamint a névjegyzékben nemzetiségként szereplő választópolgár az országgyűlési választásra kiterjedő hatály ügyében tett nyilatkozatát bármikor módosíthatja.

A fogyatékossággal élő választópolgár által igényelt segítség

A fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése alapelvének érvényesítése érdekében a választási törvény a fogyatékossággal élő választópolgár részére lehetővé teszi, hogy a választójogának gyakorlásához szükséges speciális segítséget igényeljen.

A vak és gyengénlátó választópolgárok hatékony tájékoztatását szolgálja, hogy a szavazás helyét és idejét is tartalmazó értesítőt számukra – kérésükre – Braille-írással kell elkészíteni, a Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása pedig lehetővé teszi, hogy önállóan, mások segítsége nélkül töltsék ki a szavazólapot.

A központi névjegyzéki adatok kiadásának megtiltása

A választási iroda a választási törvény alapján a jelölő szervezet, a jelölt kérésére köteles átadni a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait annak érdekében, hogy a választási kampány keretében a választópolgárokat közvetlenül, névre szólóan megcímzett küldemények útján, vagy személyesen felkereshessék.

A választópolgár viszont megtilthatja a névjegyzéki adatai kampánycélú kiadását, illetve a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásában található adatainak a kiadását.

A névjegyzékben szereplő választópolgároknak az értesítőt 2018. február 9. és február 19. között küldte meg a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI). Amennyiben valaki nem kapta meg az értesítőt, vagy elveszti azt, a jegyzőtől igényelhet újat.
A választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig (2018. április 6. 16.00 óráig) a jegyzőnél bárki megtekintheti a település szavazóköri névjegyzékének adatait. A megtekintés lehetősége csak a választópolgárok nevére és lakcímére terjed ki, a többi személyes adat megismerésére nincs mód. A betekintés lehetősége nem terjed ki a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékére, illetve a külképviseleti névjegyzékre. A megtekintés az informatikai rendszerben, monitoron történik.

1.)    Mozgóurna igénylése
    Csak az a választópolgár kérhet mozgóurnát, aki a szavazóköri névjegyzékben szerepel, de azért nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, mert egészségi állapota, vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt a mozgásában. Egyéb indokok (pl.: munkavégzési kötelezettség teljesítése) alapján nincs lehetőség mozgóurna igénylésére.
2.)    Átjelentkezés
Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. A kérelem alapján a jegyző törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi azon település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, ahol a választópolgár szavazni kíván. A választópolgár a szavazást megelőző második napon (2018. április 6.) 16.00 óráig kérheti a visszavételét a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe. Az átjelentkezéssel a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján szavazhat, leegyszerűsítve úgy, mintha otthon maradt volna és a lakóhelyén szavazna.
3.)    A külképviseleti névjegyzék
Az a választópolgár, aki a szavazóköri névjegyzékében szerepel, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, Magyarország nagykövetségén, vagy főkonzulátusán szavazhat. A választópolgár a szavazást megelőző nyolcadik napon (2018. március 31.) 16.00 óráig módosíthatja, hogy melyik külképviseleten kíván szavazni, vagy kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből. A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján szavazhat.

III. Az Ajánlás

Ahogy azt már az előző országgyűlési választáson is megszokhatták az ajánlószelvények helyett bevezetésre került az ajánlóívek fogalma.
Egyéni jelölt az a természetes személy lehet, aki legalább ötszáz választópolgár ajánlását az erre rendszeresített ajánlóíven összegyűjti. Ajánlóíven az ajánlásokat legkésőbb március 5-éig kellett összegyűjteniük az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást.

Az egyéni választókerületben képviselőjelölt
-    párt jelöltjeként, két vagy több párt közös jelöltjeként vagy
-    független jelöltként indulhat.
Pártlistát az a párt állíthat, amely
-    legalább 9 megyében és a fővárosban,
-    legalább 27 egyéni választókerületben
önálló jelöltet állított.

IV. A Kampány

Változások történtek a kampány szabályozásában is. A kampányidőszak a szavazást megelőző 50. naptól (2018. február 17.) a szavazás napján a szavazás befejezéséig (2018. április 8-án 19.00 óráig) tart. Megszűnt a korábban a szavazás napján 0 órától 19 óráig fennálló kampánycsend, ehelyett egy speciális szabályt (nem csupán időbeli, hanem azzal egyidejűleg területi korlátozást) tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.

Plakátkihelyezés szabályai:
Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni TILOS!
Plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt, vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.


V. A Szavazatszámláló Bizottság

A Szavazatszámláló Bizottság legalább öt tagból áll, a következő megbontásban:
- választott tagok
- delegált tagok (akik a SZSZB-k munkáját segíthetik).

Szavazatszámláló Bizottság választott tagjai:
A helyi szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban: SZSZB) választott tagjait a jegyző javaslatára a települési önkormányzat képviselő-testülete választja meg – legkésőbb a szavazást megelőző 20. (2018. március 19.) napig.
Kistelek Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az SZSZB választott tagjait (póttagjait) -a határidőn belül- a 2018. március 14-ei ülésén -települési szinten-, a mostani választástól kezdődően 6 szavazókörre csökkentett formában, az alábbiak szerint megválasztotta:

SZSZB választott tagjai (2018)

01.    szavazókör: Kisteleki Polgármesteri Hivatal, Kistelek Árpád u. 1. sz. / 8. sz. iroda
elnök: Horváth Lászlóné
elnök h.: Kővágó Lászlóné
tag: Bárkányi Péterné
póttag: Remzső Fanni
póttag: Papp Zoltánné

02.    szavazókör: Kisteleki Általános Iskola, Kistelek, Petőfi u. 9.
elnök: Sisákné Szani Piroska
elnök h.: Jeremiásné Róvó Szilvia
tag: Papp-Tóth Rita
póttag: Péter-Szabó Hedvig
póttag: Bencsikné Hideg Gabriella

03.    szavazókör: Kisteleki Általános Iskola, Kistelek, Petőfi u. 9. – Bercsényi utca felöli bejárat
elnök: Szalai Józsefné
elnök h.:  Bárkányi Bence
tag: Berecz Mónika
póttag:   Szalkai Józsefné
póttag:  Bokor Zsuzsanna

04.    szavazókör: Kisteleki Ipartestület Székháza, Kistelek, Kossuth u. 18.
elnök: Magyar Katalin
elnök h.: Kucsoráné Süli Anikó  
tag: Csaba Miklósné
póttag: Muhel Brigitta
póttag: Martonosi Istvánné

05.    szavazókör: Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola, Kistelek, Ifjúság tér 3.
elnök: Pappné Molnár Mónika
elnök. h.: Kovács Anna
tag: Tóth Jánosné
póttag: Sánta Ildikó
póttag: Bokor Éva

06.    szavazókör: Kisteleki Rózsaliget Kollégium, Kistelek, Ifjúság tér 4.
elnök: Rozsnyai Erzsébet
elnök h.: Nagygyörgy Mártonné
tag: Sejbenné Mészáros Edit
póttag: Veres Csilla
póttag: Borsos Irén

Tekintettel arra, hogy települési szinten került sor a választott SZSZB tagok megválasztására, így április 8-án a tényleges szavazókörökben szereplő tagok, a szavazókörök között is változhatnak, cserélődhetnek, lehetnek kieső tagok, akik helyett adott esetben póttagok lépnek be.

SZSZB delegált tagjai

Delegált tagot az SZSZB-be a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg független jelölt legkésőbb a választást megelőző 16. napig, 2018. március 23-án 16.00 óráig jelentheti be. A független jelölt, jelölő szervezet(ek) szavazókörönként 2-2 tagot delegálhatnak az SZSZB-be!
SZAVAZÓKÖRÖK KISTELEKEN -annak változásai-.

A 2018. április 08. napi választásra Kistelek Város közigazgatási területén a szavazókörök és a hozzájuk tartozó utcák a korábbiakhoz képest az alábbiak szerint módosultak, tekintettel arra, hogy egy szavazókör (a korábbi 004-es szavazókör, Kistelek Rákóczi utca 51 /Zeneiskola/):

01.    szavazókör – Polgármesteri Hivatal 8-as szoba – Kistelek, Árpád u. 1. sz.
Árpád utca
Bezdán János utca
Damjanich utca
Kálvária utca
Kisteleki Ede utca
Molnár János utca
Rózsa utca
Tömörkény I. utca
Virág utca

02.    szavazókör – Általános Iskola – Kistelek, Petőfi u. 9. sz.
Csillag utca
Hétvezér utca
Jókai utca
Kenderfölsor utca
Keresztes Nagy Antal utca
Majsai út
Petőfi utca
Rákóczi utca
Régiposta utca
Széchenyi utca
Vágóhíd utca
Vaspálya utca
Zrínyi utca

03.    szavazókör – Általános Iskola Bercsényi utca felöli bejárat– Kistelek, Petőfi u. 9. sz.
Ady Endre utca
Bercsényi utca
Dózsa György utca
Hantház utca
Levél utca
Munkácsy utca
Pipacs utca
Pusztaszeri utca
Radnóti Miklós utca
Remény utca
Szőlő utca
Tápai utca
Víg utca

04.    szavazókör – Ipartestület – Kistelek, Kossuth u. 18. sz.
Arany János utca
Béke utca
Csendes utca
Galamb utca
Hunyadi utca
Klapka utca
Liget utca
Móra Ferenc utca
Szent László tér
Tanya
Tavasz utca
Vasút utca

05.    szavazókör – Gimnázium – Kistelek, Ifjúság tér 3. sz.
Akácfa utca
Diófa utca
Hársfa utca
Ifjúság tér
József Attila utca
Kossuth utca
Orgona utca
Szegfű utca

06.    szavazókör – Rózsa Liget Kollégium – Kistelek, Ifjúság tér 4.
Aranysziget tér
Batthyány utca
Bem utca
Bocskai utca
Erzsébet utca
Gőzmalom utca
Kis utca
Kordás János utca
Nagy Sándor utca
Nyárfasor utca
Pacsirta utca
Sörház utca
Tisza utca
Tóalj utca
Vásártér utca

A szavazókörök csökkenése miatt, több szavazókört érintően került sor az utcák változására úgy, hogy egyesek a korábbiakhoz képest más szavazókörökhöz kerületek.

VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ II. rész

A szavazás menete, az eredmény megállapítása és a jogorvoslati lehetőség.

I. A Szavazás

Az országgyűlési képviselők választásán a választópolgárnak belföldön vagy – amennyiben felvetette magát a külképviseleti névjegyzékre – Magyarország külföldön működő diplomáciai és konzuli képviseletein, illetve – ha nem rendelkezik magyarországi lakcímmel – levélben van lehetősége szavazni.

A magyarországi szavazókörökben, így Kisteleken is a szavazás napján (2018.04.08-án vasárnap) 6 órától 19 óráig lehet szavazni!

A szavazatszámláló bizottságnak a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – tollat kell elhelyezni. A választópolgár részére a szavazóhelyiségben elhelyezett toll használata csak lehetőség, a szavazás érvényességét ez nem befolyásolja.

A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom- szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben, míg a szavazás ideje alatt a választópolgárok a szavazóhelyiségben csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.

A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt – aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet – a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.
Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból – az urna szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Az urna ürességét és szabályszerű lezárását az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvben aláírásával tanúsítja.

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.
A választópolgárt a szavazást megelőzően a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell!
A választópolgár igazolja:
-személyazonosságát, valamint lakcímét (együttes feltétel)
-vagy személyi azonosítóját.
Az említett adatok igazolása más módon (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) nem fogadható el!
Ezt követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a választópolgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.
A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki:
a)    nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni;
b)    nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben;
c)    már szavazott;
d)    megtagadja a szavazólap átvételének a névjegyzéken aláírásával történő igazolását.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot. A szavazás titkosságának garanciájaként a törvény egyértelműen rögzíti, hogy minden egyes szavazólapon ugyanazon, előre kijelölt helyre kell elhelyezni a bélyegzőlenyomatot.
A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át.

Pártlistás szavazólap
2018.03.06-án sorsolta ki a szavazólapokon szereplő országos pártlisták és nemzetiségi listák sorszámát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) . Az április 8-ai országgyűlési választás második szavazólapján –a korábbi választásokhoz képest vélhetően több- várhatóan 40 párt, illetve pártszövetség neve szerepel majd (ez a 2018.03.06-ai adtok szerint, együtt a nemzetiségi listákkal 53 db.).
A szavazólapra felkerülő tényleges és végleges pártlisták száma kevesebb lehet abban az esetben, ha az ajánlásellenőrzések során kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltje.
Az országos lista egységes lesz, mindenhol ugyanazon pártokra lehet szavazni, úgy hogy a szavazólapon a sorrend is országosan egyforma lesz.

Az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át.

Nagyon fontos, hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel. (mintha otthon maradt volna és a lakóhelyén szavazna).

Az a választópolgár, aki a szavazást megelőző 6. napon vagy azt követően létesített magyarországi lakcímet, és azt megelőzően a levélben szavazók névjegyzékében szerepelt, csak egyéni választókerületi szavazólapot kap.
A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon az érvényes szavazat mellett bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, illetve nevet, listát hozzáírtak.

A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja. A titkosság érvényesítésének garanciája, hogy a borítékot előre, a szavazólappal együtt át kell adni a választópolgárnak.

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, és listára lehet!
Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet!

A szavazatszámláló bizottság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és a választópolgároknak a törvény által előírt rendben történő segítségnyújtás is.
Ennek keretében a szavazatszámláló bizottság:
a)    ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat, a kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon áthúzza;
b)    az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket;
c)    szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját;
d)    ha az olvasni nem tudó, vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

Az, aki testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt önállóan nem tudja kitölteni a szavazólapot, ehhez segítőt (akinek nem kell választópolgárnak lennie) vehet igénybe.
A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. A szavazatszámláló bizottság a választópolgár szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és így adja át a választópolgár részére. A szavazást követően a választópolgár a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, borítékba helyezheti és az urnába dobja, a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak.

Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat – választópolgáronként és szavazólap fajtánként – csak egyszer adhat ki.
A szavazólap kitöltésének ideje alatt – az olvasni nem tudó, illetve a testi, vagy egyéb fogyatékossága miatt a szavazásban akadályozott választópolgár segítője kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.

Mozgóurnás szavazás esetén szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.
Az átjelentkezéssel szavazók részére kijelölt szavazókörben az eredetileg is a szavazókör névjegyzékébe tartozó választópolgárok tekintetében a szavazatszámláló bizottság szintén csak illetékességi területén belülre viheti ki a mozgóurnát, az átjelentkezett választók esetében azonban az egész településen köteles ezt teljesíteni. Ez a szabályozás azért fontos, mert ha pl. tudja valaki, hogy a szavazás napján kórházi kezelésben részesül, akkor először át kell jelentkeznie arra a településre, ahol a kórház található, ezt követően kérheti a mozgóurnával történő szavazást, így a kórházban felkeresi őt a szavazatszámláló bizottság!

A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be. A mozgóurna iránti kérelemnek a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz.
A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat (Kisteleken az 01. szavazókörben: Kisteleki Polgármesteri Hivatal, Kistelek Árpád u. 1. sz. 8. sz. iroda) , aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. A kérelem alapján a jegyző törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi azon település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, ahol a választópolgár szavazni kíván. A választópolgár a szavazást megelőző második napon (2018. április 6.) 16.00 óráig kérheti a visszavételét a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe.

Az a választópolgár, aki a szavazóköri névjegyzékében szerepel, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, Magyarország nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhat. A választópolgár a szavazást megelőző nyolcadik napon (2018. március 31.) 16.00 óráig módosíthatja, hogy melyik külképviseleten kíván szavazni, vagy kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből. Nagyon fontos, hogy a külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavazhat. (mintha otthon maradt volna és a lakóhelyén szavazna!)

A törvény a közvélemény-kutatások szavazás napján történő végzésének és nyilvánosságra hozatalának szabályait a korábbi szabályozás mentén – a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében kiadott – választási állásfoglalások megállapításaival kiegészítve rögzíti.
A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy
a)    abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be;
b)    a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja;
c)    és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg.

A választási törvény a korábbi szabályozást pontosítja azáltal, hogy nem a szavazóhelyiségből, hanem az épületből kilépő választópolgárok tekintetében teszi lehetővé a közvélemény-kutatás kérdéseinek feltételét. A szabályozás ezen pontosításának gyakorlati indoka, hogy egy épületen belül sok esetben több szavazóhelyiség is kialakításra kerül.
A törvény szerint a fentiekben kifejtett módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.

II. Az Eredmény megállapítása

A szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.
A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát.
A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát.
A szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő – a nem érvénytelen – szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.
Érvénytelen a szavazólap, amely
a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy
c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.

Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) nem a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal adtak le,
b) kiesett jelöltre, listára adtak le.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.

A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.
A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát – a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.
A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák.
A jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.
A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvek első példányát kilencven nap elteltével a Magyar Nemzeti Levéltárnak át kell adni.

III. Jogorvoslatok

A jogorvoslatok három formája a:
-kifogás,
-a fellebbezés és a
-bírósági felülvizsgálat iránti kérelem.
Ezen felül rendkívüli jogorvoslati lehetőség, hogy az Alaptörvényben foglalt jogok megsértése esetén alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani.

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
Fellebbezést a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
Bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

A határidőket naptári napokban kell számítani. A Választási törvényben meghatározott határidő minden esetben jogvesztő, késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. A határidő: annak utolsó napján 16 órakor jár le, a választási bizottság rendelkezésére nyitva álló határidő 24 órakor jár le.
A jogorvoslati kérelmek benyújtására, valamint azok elbírálására – a speciális jogorvoslati eljárásokat kivéve – 3 napos határidő áll az érintettek rendelkezésére. A jogsértés elkövetésétől, illetve a megtámadott választási bizottság határozatának meghozatalától.

Az országgyűlési képviselő-választással kapcsolatosan bármilyen egyéb információ a  www.valasztas.hu internetes oldalon megtalálható, illetve nálam, továbbá a Helyi Választási Iroda illetékes munkatársainál a Városházán megkapható.

Kistelek, 2018. március 20.


 dr. Nagy Rusztem s.k.  - aljegyző, HVI vezetője