A szegedi nagytájba illeszkedő Kistelek népi építészetének is jellegzetes épületei voltak a napsugaras oromzatú házak - díszítésük a parasztházak utcára néző végén, oromfalán látható „napsugár” vagy másképpen „istenszöm”. A padláslyuk a szem, abból áradnak szerte háromszögben a sugarak. Sárga alapon barna a sugár, világoskéken sötétkék. Jellemzően szinte minden házon kifestették kétszínűre, néhol háromszínűre is. Ma már többnyire lekopott róluk a festés, illetve a sárgának, barnának valamilyen árnyalatára festik. A 2000 után épült házaknál pedig csak pácolják a napsugaras oromzatot.

Ezt a fabetétes díszítést régebben a pogány magyarság naptiszteletére vezették vissza. A mai kutatások szerint eredete a kultikus templomi művészetben gyökerezik, amely viszont az archaikus napszimbólumot szakrális jelképeinek sorába emelte. A katolikus és a református egyház is a Szentháromság titkát a három isteni személynek megfelelően háromszöggel ábrázolta, közepén sugárzó szemmel, amely mindenkit és mindeneket látó Úristent jelképezi. Ez az ábrázolás megjelenik a szegedi templomokon is. Sőt, a régi szegedi polgári házak kapuin, vasrácsozatán, szárazbejáróin is látható volt.

A házak oromfalán nemcsak díszítésként jelent meg az „istenszöm”, hanem bajelhárító, oltalmazó szerepe is volt. Később ez a rendeltetése feledésbe merült, viszont díszítésként még ma is előfordul egy-egy hagyományt szem előtt tartó háztulajdonosnál.