Területe évszázadokig lakatlan puszta volt, Szeged város legeltető helyeként. 1950 január 1-én Csengele önálló község lett.
A község Csongrád megye ÉNy-i csücskében helyezkedik el, viszonylag sűrűn lakott tanyás ingatlanokkal. Bács-Kiskun megyével határos.
2001-ben elkészült a Jászszentlászlóval összekötő út. Az ez év beruházása a Kiskunmajsa Csengele összekötő út, amely egyben megszünteti a település zsákutca jellegét. A járás legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzője a tanya.
A településnek az 1960-as években 3600 lakosa volt. A létszám azóta fokozatosan csökken, jelenleg alig haladja meg a 2000 főt. A népsűrűség 33 fő/km2.
A község legfontosabb gazdasági ága a mezőgazdaság, ennek kedveznek a helyi adottságok. Hagyományosan a szántóföldi művelés és a zöldség-gyümölcstermesztés dominál.
Csengelén a homokos talaj kedvezőtlen viszonyai miatt az aránylag kevés tápanyagot igénylő, de ugyanakkor Nyugat-Európában jól eladható spárga termelési feltételeinek kedvez.
Német érdekeltséggel működik Csengelén a Vetter Kft., amely zöldség-és gyümölcstermesztéssel és kereskedelemmel foglalkozik. Mivel csomagolással és exportálással is foglalkoznak, ezért a külföldi tőke itt erősítette az élelmiszeripart és könnyűipart, valamint a kereskedelmet. A falu határában kóser vágóhíd és baromfi-feldolgozó épül. Idegenforgalmi vonzerejét a homoki erdők, a homoki gazdálkodás, a tanyavilág jelentik.
Csengele község területén 3 db termálkút található.